Szanyó: Bátran támaszkodhatunk a fiatal tehetségekre

Tavaly novemberben a 12. helyen vetted át a Vasas szakmai irányítását, végül a 4. helyen végeztünk. Összesen 21 bajnoki mérkőzésen vezetted a csapatot. Ez alatt játékban honnan hová jutottunk el?

- Az első edzés előtt egy kicsit hitehagyott társaság ült velem szemben. - kezdte Szanyó Károly. - Az elsődleges feladatom az volt, hogy fejben rendbe rakjam a játékosokat és elhitessem velük, hogy tudnak futballozni és tudnak nyerni. Már az első közös meccsünkön a Cegléd ellen bebizonyították, hogy van bennük potenciál és el tudják sajátítani azt a fajta támadó focit, amit kérek. Az utolsó négy őszi meccsünk remekül sikerült, sokgólos, közönségszórakoztató mérkőzéseket játszottunk. Tavasszal voltak megtorpanásaink, de ha csak azt az időszakot nézzük, amikor én voltam az edző, 21 mérkőzésen 44 pontot szereztünk, amivel a ZTE mögött a második helyen zártuk ezt az időszakot.

A hullámvölgyek minek voltak köszönhetőek?

- A keret 60-70 százaléka tudta elsajátítani azt az agresszív letámadásra épülő védekezést, amit minden meccsen szerettem volna látni. Ahhoz azonban, hogy a lehető legjobban működjön, legalább 99 százalékos hatékonysággal kellene ezt játszanunk. Ezért voltak olyan meccsek, amikor át tudtak rajtunk jönni, de előfordult, hogy egyéni hibák után kaptunk gólokat. Jogosak azok a kritikák, mely szerint sok gólt kaptunk, ezen mindenképp javítanunk kell. Ugyanakkor a szerzett góljaink száma is átlagon felüli, ami bizonyítja, hogy az a fajta támadó futball, amit elterveztünk, nagyrészt megvalósult.

A bajnokság hajrájában már csak egy pont volt a hátrányunk a második helyezettel szemben. Mi hiányzott ahhoz, hogy meglegyen a feljutás?

- A tavaszi szezonból két olyan mérkőzést tudnék kiemelni, amely sok mindenről döntött. Kaposváron emberhátrányban is jobban játszottunk ellenfelünknél, ziccereink voltak, de ezek kimaradtak. Ha akkor nyerünk, az még nagyobb önbizalmat adhatott volna a folytatáshoz. A másik pedig a Mosonmagyaróvár elleni vereség, Ez volt az a mérkőzés, amelyen semmi nem sikerült, 11-est hibáztunk, helyzeteket hagytunk ki, majd az utolsó percben elveszítettük a találkozót. Ezt követően néhány játékosomon már éreztem, hogy nem hisz abban, hogy innen még vissza tudunk jönni, ami kihatott a további meccsekre is. Összességében azt mondom, hogy a feljutáshoz csoda kellett volna, amihez ugyan közel álltunk, de nem sikerült.

A csapat kihozta magából azt, ami benne volt?

- A játékosok nagy része igen, de vannak olyanok, akik nem maximálisan. Több volt azonban a pozitív teljesítmény a szezon során. Nagyon fiatal csapatunk van, és így tudtunk az esetek többségében kombinatív, közönségszórakoztató futballt játszani. A Vasas klubfilozófiája továbbra is az, hogy a Kubala Akadémia fiataljaira támaszkodunk és a jövőben is bátran nyúlunk a tehetségekhez. Nem véletlen, hogy a szezon során nálunk volt a legtöbb fiatal játékperc. Fontos hangsúlyozni, hogy soha nem azért raktam be a fiatal játékosokat, mert ez a szabály, hanem azért, mert bíztam bennük, ők pedig a legtöbbször meghálálták a bizalmat.  Kovács Milán egy remek példa erre, aki 19 éves korára alapember lett és hozott egy jó átlagot. A fiataljaink idén már szereztek némi rutint, így jövőre még kiegyensúlyozottabb teljesítményre lesznek majd képesek.

Milyen játékosmozgás várható nyáron a keretben?

- Nagy változásokra nem kell számítani. Egy-két olyan poszt van, ahol erősítenünk kell, ha ez megvalósul, a maghatározó játékosaink pedig velünk maradnak, akkor reális elvárás lehet a bajnoki cím.  Nem hinném, hogy bárki is elvágyódna, hiszen jó közegben vannak, és kihívás számukra, hogy feljuttassák a Vasast az NB I-be. Én Vasas-játékosként biztosan azt a célt tűzném ki magam elé, hogy a 2020/21-es szezont az élvonalban kezdjem a csapattal.