Kuttor Attila: Az a célunk, hogy a lehető legtöbbet kihozzunk magunkból

Akárcsak számos csapat, a Vasas is minden idők egyik, ha nem a leghektikusabb felkészülési időszakán van túl. Az őszi szezon befejeztével a játékosok megkapják a szakmai stábtól azt az egyéni programot, melyet a rövid téli pihenő közben otthonaikban elvégeznek. Teszik ezt annak érdekében, hogy megfelelő fizikai állapotban térjenek vissza az első edzésre. Ideális esetben hetekkel előre naprakész a téli felkészülési időszak edzésprogramja és a felkészülési mérkőzésekre szánt ellenfelek listája is. Most viszont nem csupán még mindig tart a koronavírus-járvány, de a betegség gyorsan terjed, ráadásul egyéb, a téli hónapokban megszokott fertőzések is nehezítik az életet, így teljes a bizonytalanság a labdarúgásban - is. Aki ma a csapattársa mellett ül az öltözőben, az lehet, hogy másnaptól hetekre kiesik a munkából vagy akár még hosszú ideg nem edzhet teljes intenzitással, ami miatt meccseken sem játszhat. Persze csak akkor, ha vannak meccsek, mert a felkészülési időszak állandó sajátossága volt az állandó változás is, a klubok nem egy összecsapása elmaradt, nem volt ez másként Angyalföldön sem. Ilyen előzmények után beszélgettünk Kuttor Attila vezetőedzővel, hiszen január 31-én 20 órától a listavezető Diósgyőr ellen már bajnoki találkozónk lesz az Illovszky Rudolf Stadionban.

Volt már része a játékos vagy a vezetőedzői pályafutása alatt ilyen felkészülésben?
- Eléggé kacifántosra sikerült a mostani időszak, az biztos. Folyamatosan improvizálni kellett és kell majd ezután is, hiszen a betegség utáni visszatérési protokoll miatt minden klub folyamatosan változó kerettel dolgozik. Mindezek ellenére továbbra is az a célunk, hogy a lehető legtöbbet kihozzunk magunkból.

Hogy lehet úgy edzésprogramot vagy taktikai hadrendet kidolgozni, hogy azt sem tudni, kik lesznek az edzéseken, ki lesz éppen az aktuális ellenfél? Melyik része a nehezebb: az első vagy a második?
- Egyformán nehéz mindkettő, mert a felkészülés edzésekből és mérkőzésekből áll, melyek egymásra illeszkednek. Mindkét tényezőben rengeteg volt a bizonytalanság az elmúlt hetekben, egyiket sem volt könnyű feladat megoldani.

A taktikai vagy a fizikai felkészítésre kellett a nagyobb hangsúlyt fektetni a kialakult helyzetben?
- Folyamatos volt az állandó újratervezés. A felkészülés legelején még tudtuk magunkat tartani az a korábban véglegesített forgatókönyvhöz, de ezt követően már az számított, hogy ki és milyen állapotban van, kinek mennyire sínylette meg a szervezete, illetve a terhelhetősége azt, ha beteg lett. Természetesen ez az ellenfeleinknél is tapasztalható volt, ezért ők is hasonlóan nehéz helyzetben voltak.

Edzői hitvallása egyik fontos alkotóeleme, hogy „csak saját magunkkal kell foglalkoznunk”. Ez most még hatványozottabban igaz lesz, hiszen azt sem lehet pontosan tudni, hogy az ellenfeleknél kik lesznek bevethetőek?
- Ettől függetlenül is számunkra az a legfontosabb, hogy elsősorban mindig magunkkal kell foglalkoznunk, jelen pillanatban így kell kihoznunk magunkból a legjobbat. Tehát ez az alapfelállás, ez az alapterv ezután sem változik.

Most kellene, hogy szakmai értékelést kérjek az edzőmeccsekről... Lenne értelme?
- Nem könnyű kérdés... A teljes csapat nem tudott a találkozókon a rendelkezésemre állni, de még a felén sem. Voltak viszont, akik végig tudták dolgozni a felkészülést, annyit tudtak játszani az edzőmeccseken, mint azt előzetesen terveztük. Róluk természetesen könnyebb volt taktikai és fizikai képet kapnunk. Azok viszont, akik éppen lehetőséget kaptak a sok a hiányzó miatt, a pillanatnyi feladataikat megoldották. Abban bízom, hogy a DVTK elleni fellépésünk előtt a keret nagy része a rendelkezésünkre állhat majd, így sikerülne egy kicsit előrébb lépni a munkában.

Milyen tavaszra számít ezek után - de nem csak a Vasassal, hanem a teljes mezőnnyel kapcsolatban?
- Eddig sem latolgattam az esélyeket és ezt ezután sem tenném meg. A vírus itt van és itt is lesz még egy darabig, emiatt kiszámíthatatlan dolgok is történhetnek. A kialakult helyzethez viszont alkalmazkodni kell, hogy abból a lehető legjobbat lehessen kihozni.