Kiss László: Ha Vasas, akkor család!

– Család! – vágta rá kapásból Kiss László arra a kérdésünkre, ha egy szóval kellene jellemeznie, mit mondana a Vasasról. – Amikor a Fáy utcába kerültem, éreztem, hogy ez egy egészen különleges közösség. A Sterbinszky Amália vezette női kézilabdások éppen BEK-győztesek voltak, a vízilabda csapatban olyanok játszottak, mint Faragó Tamás, vagy éppen Csapó Gábor, de az atlétikától kezdve bármelyik szakosztályt említhetném, mindenhol nagyszerű sportemberek voltak, jártunk egymás meccseire, versenyeire és szurkoltunk egymásnak. Ez a fajta kapocs sajnos már nem jellemző, nemcsak a Vasasra, hanem általánosságban véve a klubokra, nekem viszont a mai napig örök élményeket jelentenek, amelyekre boldogan gondolok vissza.

Ha már emlékek, természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha korábbi nagyszerű támadónknak egyetlen mérkőzést, vagy pillanatot kellene kiemelnie az Angyalföldön töltött időszakából, melyik lenne az.

– Talán furcsa, hogy nem feltétlenül egy rangadót, vagy győzelmet említek, hanem az első hazai mérkőzésemet. Az 1978/79-es szezon nyitányán idegenben kezdtünk a DVTK otthonában, ezt követően fogadtuk a Fáy utcában a Dunaújváros alakulatát. 2–2 lett a meccs, de mindkét gólt én szereztem, így duplával debütáltam a hazai közönség előtt. Amikor a B-közép elkezdte kiabálni a nevemet és engem éltetni, az olyan érzés volt, amit soha nem fogok elfelejteni. Szerencsére a jövőben is volt sok hasonló eset, de az az első alkalom iszonyatosan megható volt a számomra.

Kiss László elárulta, ha teheti, minden hazai meccsen ott van az Illovszky-stadionban és szurkol az utódoknak, ennek azonban a meccsélményen túl más is oka is van.

– Ősszel néhány kivétellel mindegyik összecsapást a helyszínen tekintettem meg, ami azért is nagy élmény, mert találkozhatok a régi kollégákkal, játékostársakkal és a jelennel kapcsolatos beszélgetések mellett nagyszerű dolog nosztalgiázni a közös élményekről.

Végül az ünnepi időszakról érdeklődtünk a Vasas-mezben 271 bajnoki mérkőzésen 124 gólig jutó legendánktól.

– Három gyerekem van, a lányom Budapesten él a férjével, a két fiam viszont Bécsben lakik. Egyikük házas, unoka is van, de a távolság miatt sokszor sajnos nehézkes megoldani az ünnepeket. Most viszont óriási az öröm, mert mindannyian hazajönnek majd és együtt töltjük a karácsonyt. Természetesen zajlanak az előkészületek, bevásárlás, ajándékbeszerző körutak, sütés-főzés – azok, amelyek alighanem mindenkinél jellemzőek ilyenkor. Egyetlen dolog nehezíti csak a teendőimet, annak azonban örömmel teszek eleget: rengetegen keresnek és szeretnének egy példányt a nemrég megjelent könyvemből a fa alá. Különleges és jóleső érzés ez, ezúton is nagyon köszönöm és békés, boldog ünnepeket kívánok a Vasas-család minden tagjának!

Sorozatunk eddig megjelent részei:

• Puskás Lajos
• Komjáti András
• Vidáts Csaba