Kilyén Szabolcs: Az a lényeg, hogy segítsem a csapatom

2020-09-26 11:00
Hiába volt csonka Romániában is az előző bajnokság, olyan csapatokban, mint a Sepsi és a Dinamo, nem akármilyen teljesítmény összesen 15 mérkőzésen pályára lépni. Pláne akkor, ha egy 22 éves, tehetséges fiatalemberről van szó, aki a román utánpótlás-válogatottban már többször bizonyította rátermettségét. És már Vasas-mezben is, méghozzá Sényőn, ahol a kupameccsen először kapott bizonyítási lehetőséget a szakmai stábtól az augusztus közepén igazolt, román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező Kilyén Szabolcs.

Sok sérülés mellett pozitív tesztek is nehezítik a Vasas mindennapjait is. Ezért az interjúk kezdéseként unalmasnak ható, ám jelen esetükben legaktuálisabb kérdéssel kell kezdenünk: hogy vagy?
- Jól vagyok, köszönöm szépen. Mindent megteszek azért, minden pillanatban, hogy elkerüljem a fertőzést, mert feltett szándékom, hogy minél többször és minél jobban segítsem a Vasast, így meghálálva a klubvezetésnek is a belém vetett bizalmat.

Ilyen helyzetben más beilleszkedni egy öltözői közösségbe, mintha normális mederben tengődne az élet két Vasas-meccs között?
- Egyre jobban érzem magam, fizikálisan, mentálisan is taktikailag is, mindezek annak köszönhetőek, hogy jól haladok a folyamattal. Nagyon sokat segített, hogy Sényőn végre megvolt az első kilencven percem.

Mit kért tőled Schindler Szabolcs vezetőedző a kupameccset megelőző taktikai értekezleten?
- Szó szerint azt mondta, játsszam azt, amit Romániában, legyek box-to-box.

A védelem jobb oldalán számított rád...
- Három évvel ezelőttig bal oldalon, a román utánpótlás-válogatottban is inkább a balszélen számoltak velem. Két-három éve viszont már jobb oldalon kellett felszántanom a pályát a klubjaimban.

Melyik oldalon érzed magad jobban?
- Mindkét oldalon szeretek lenni, mert mindegy hol kell játszanom, az a lényeg, hogy segítsem a csapatom. A jobb oldalt viszont egy kicsit jobban érzem.

Miben más a román élvonal a magyar másodosztályhoz képest?
- Amit eddig láttam az NB II-ből, arról azt kell, hogy mondjam, inkább a harc dominál, kiemelten az egy az egy elleni párharcok. Majdnem mindegyik csapat erre fókuszál. A román első osztályban viszont sokkal nagyobb szerepe van a taktikának és a gondolkodásnak a megfelelő küzdelem mellett.

Kedveled a sok párharcot?
- Szerintem, jó vagyok benne.

Mit tudsz a vasárnapi ellenfelünkről, a Gyirmótról?
- Erős, masszív, jó csapat az ellenfelünk, nemhiába áll ott a tabellán, ahol.

Amikor bejelentettük az átigazolásodat, a Sepsi szurkolói nagyon szép véleményt írtak rólad a Vasas Szurkolói Klub tagjainak. Olvastad? Jóban vagy még volt klubod drukkereivel?
- Még tartom velük a kapcsolatot, beszéltem velük akkor is, amikor a Vasashoz kerültem. Gratuláltak az átigazolásomhoz, de hozzátették, sajnálják, hogy eljövök. Láttam az írásukat is, nagyon jól esett. Nagyon jó véleménnyel vagyok róluk, mert nagyon jól szurkoltak, nagyon közel vannak a csapathoz.

Mi a legfontosabb célod Angyalföldön?
- Csak és kizárólag az, hogy a csapat feljusson az élvonalba, és minél többször jó játékkal segítsem hozzá ehhez.

Román-magyar kettős állampolgár vagy, előbbi nemzet utánpótlás-válogatottjában játszottál többször is. Megfordult a fejedben, hogy magyar válogatott legyél?
- Mindig is a lehető legjobb játékkal próbáltam segíteni a román utánpótlás-válogatottat vagy bármelyik klubcsapatomat, mert ilyen beállítottságú vagyok. Ha egyszer arra kerülne a sor, akkor azt a nemzeti csapatot választanám, amelyik esélyt ad arra, hogy bizonyíthassak.