Balajti Ádám: Hasznára szeretnék válni a csapatnak

Úgy tűnik, hogy már a Békéscsaba és az Ajka elleni mérkőzésen is óriási bizonyítási vágy munkálkodott benned. Agilisen és összeszedetten próbáltál hasznára lenni a csapatnak.

- Teljesen megújult a vezetés és a szakmai stáb a csapatnál, akarva-akaratlanul is mindenki hatványozottabban odateszi magát az edzéseken, a mérkőzéseken. Ezt én is érzékelem magamon, ráadásul egy új szerepkörben kell bizonyítanom. Feczesin Robi érkezésével ő lett az ék, én pedig balszélről kezdem meg a támadást, illetve több védekező munkát is el kell látnom, mint korábban. Egyelőre azt mondhatom, hogy nagyon tetszik nekem ez a felállás. Azon vagyok, hogy erről a posztról is minél több gólt tudjak szerezni.

Úgy vélem sokakat meglepett, hogy egyszerre három ilyen támadó szellemű, vérbeli csatárral – veled, Robival és Birtalan Botival – rohamozzuk az ellenfelek kapuját. Mi erről a véleményed?

- Mindenki előtt ismert, hogy Boti a tavalyelőtti NB II-es gólkirály volt, én tavaly voltam ugyanez, míg Robi az őszi idény végéig az első osztályú bajnokságunk legeredményesebbje volt. Mi, játékosok - és gondolom a szakmai stáb és a vezetés is - örül annak, hogy ilyen gólerős labdarúgók vannak a csapatban. Jelenleg minden posztra két, szinte azonos képességű játékos van a keretben, így rendkívüli módon kiélezett a helyzet hétről-hétre az edzéseken a csapatba kerülésért.

Feltételezem, hogy még pár hétnek el kell telnie ahhoz, hogy ti hárman, támadók, ebben a felállásban egymásra hangolódjatok, egymáshoz csiszolódjatok, jobban kiismerjétek egymás gondolatait.

- Ez természetes, hiszen Fecze a felkészülés utolsó hetében csatlakozott hozzánk. Egyértelműen kevés idő telt el ahhoz, hogy ráérezzünk egymásra, de meggyőződésem, hogy ez jönni fog. Az is nyilvánvaló, hogy Botival már több mint másfél éve együtt játszunk, már nem kell neki szólnom, hova, mikor passzolja be a labdát, és fordítva. Azonban szeretném kiemelni, hogy már az ajkai meccsen is voltak olyan összjátékok, visszakészítések, bepasszok hármunk között, amelyek mindenképpen bizakodásra adnak okot a jövőre nézve. Hiszem, hogy az idő ezt megoldja, és csatártársaimnak is jönni fognak a gólok.

Jól érzékelem-e, hogy a gólkirályi címed után, a múlt év őszén magadra is helyeztél egy nagy elvárást, és a szurkolók is szinte készpénznek vették, hogy a „Bala ezután is meccsenként fogja ontani a gólokat”.

- Igen, én is így éltem meg 2019 őszét. Ehhez hozzájárult az is, hogy az ellenfél védői fel voltak belőlem készülve, olykor kettős őrizetet kaptam a támadó harmadunkban. Minden meccsen lélekben erre készültem. Magammal szemben nem az az elvárásom, hogy azt a 32 gólt túlszárnyaljam, mert ez vakmerő lenne, de nyilván ebben az évadban is az a célom, hogy amennyire csak lehet, megközelítsem azt a számot.

Úgy tűnt, mintha ebben az időszakban érzelmileg hullámvölgybe kerültél volna…

- Az őszi idényben volt egy másfél hónapos időszak, ami nem úgy sikerült, ahogyan azt szerettem volna. Volt, amikor keretbe sem kerültem, sérülések hátráltattak, volt olyan, hogy kisebb húzódással elvállaltam a játékot, majd még jobban rásérültem. Azóta már túl vagyok ezen a nehéz időszakon. Jelenleg van tíz találatom, úgy, hogy az ősszel ki kellett hagynom 5-6 találkozót, illetve többször le is cseréltek. Azt gondolom, hogy az Ajkának rúgott két góllal ismét versenyben vagyok a gólkirályi címért, bár nyilvánvaló, hogy ez másodrangú kérdés. A lényeg az, hogy a csapat győzzön! Nagyon örülök annak, hogy ez sikerült az Ajka ellen, ráadásul idegenben!

Térjünk vissza a tegnapi mérkőzésre. Úgy tűnt, hogy az első 20 perc után kiütjük őket, de visszatértek a meccsbe, és bár a második játékrészben stabilabb volt a védekezésünk, mégis érződött, hogy egy kissé görcsösek voltunk, bár mindenképpen látszott a csapaton a győzni akarás. Hogyan élted meg ezt a pályán?

- Szinte szóról-szóra, ahogyan felvázoltad. Természetesen az lett volna az ideális, ha 2-0-nál berúgjuk a harmadikat, negyediket, de nincs mit szépíteni, idegenben kétgólos vezetésnél, rutinosabban, profibban le kell hozni a mérkőzést, és nem adni esélyt ellenfelünknek, hogy felzárkózzon. A második félidőben a hazaiak fellelkesültek, mi pedig nem igazán találtuk azokat a réseket a kapujuk előtt, melyekből gólveszélyt tudtunk volna teremteni. A végén azonban mégis a jobb csapat győzött. Az NB II-ben sok ilyen küzdelmes mérkőzés vár ránk, ezért minden győzelmet meg kell becsülnünk.

A büntetőt Fecze harcolta ki. Megfogta a labdát és odanyújtotta neked, hogy te végezd el azt. Ehhez a gesztushoz kellett Robi alázata és kompromisszumkészsége.

- Valóban, Robi nagyon készséges volt, és szép volt tőle. Azt mondta nekem: „Gyerünk Bala, rúgd be!” Valószínűleg azt gondolta, már szereztem egy találatot, így biztosan jó formában vagyok. Most ez így alakult. Bizonyos vagyok abban, hogy lesz arra is példa, hogy én fogom odanyújtani Feczének, rúgja ő a büntetőt… Egy játékos sincs kijelölve előre, Botival és Robival úgy beszéltük meg, hogy az adott pillanatban döntjük el, ki rúgjon. Nyilván a későbbiekben ebbe az is belejátszhat, hogy melyikünknek van nagyobb esélye a gólkirályi cím megszerzésére. A legfontosabb viszont továbbra is az, hogy győzzön a csapat, és aki odaáll a 11-eshez, az berúgja. Tegnap szerencsére értékesítettem, remélem a következő adandó büntetőt is sikerül majd!