Ahol nem jó az iksz...

2020-08-07 10:47
Szatmári Lóránddal Borsos László, a Nemzeti Sport újságírója készített interjút.

A Vasas a várakozásokat alulmúlva két döntetlennel kezdte – Szatmári Lóránd szerint időre lenne szükségük ahhoz, hogy összecsiszolódjon a társaság, ám vasárnap már a Csákvár ellen játszanak.
 
Hiába az élvonalra alkalmas keret, döcögve kezdte sorozatban harmadik másodosztályú idényét a Vasas. Az angyalföldiek múlt vasárnap a Kazincbarcika ellen játszottak 1–1-es döntetlent, majd szerdán a Békéscsaba elleni idegenbeli találkozót zárták ugyanezzel a végeredménnyel.

Kérdés, mi hiányzott a Viharsarokban a három pont megszerzéséhez, illetve mi állhat a várakozásokat alulmúló rajt hátterében?
„Nagyon nehéz erről beszélni – nyilatkozta letörten Szatmári Lóránd, a Vasas 31 esztendős csapatkapitánya. – Tompák voltunk, nem koncentrált mindenki eléggé, így aztán nem nyerhettünk. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a másiktól várnánk, hogy megoldja az adott játékhelyzetet. Tudtuk jól, hogy mire számíthatunk az ellenfelünktől, nem is alakított ki jelentősebb helyzetet, ugyanakkor tény, hogy a végjátékban akár ők is megnyerhették volna a mérkőzést. Nem ilyen idénykezdetre számítottunk, ahogy a szurkolók sem. Csalódottak lehetnek, miután elég jól cseng a nevük azoknak, akik a nyár folyamán érkeztek hozzánk, mégsem jönnek az eredmények. Láthatjuk, nem áll össze a csapat egyik napról a másikra, kell némi idő, míg összeérünk, megszokjuk és megértjük egymást a pályán. Noha túl vagyunk egy felkészülésen, az edzéseket és előkészületi mérkőzéseket nem lehet összehasonlítani egy bajnoki mérkőzéssel. Ráadásul nem mindenki volt itt már a legelejétől kezdve, az újaknak meg kell érteniük a taktikát, a játékrendszert. Időre van még szükségünk, ám abból nincs sok. Ebben a bajnokságban nem a szó szoros értelmében vett futball dominál, sokkal inkább a küzdeni tudás, a brusztolás. Ezen a téren fel kell vennünk a versenyt a riválisokkal. A mérőberendezések szerint a futómennyiségünk rendben van, ugyanakkor harcosság tekintetében van még hova fejlődnünk, nem nyerünk elég párharcot. Jobban kéne összpontosítanunk a rögzített szituációknál, és a taktikai utasításokat pedig maradéktalanul be kéne tartani a sikeres szereplés érdekében.”

Az angyalföldieknek csüggedniük azért nem kell. Emlékezhetünk az MTK tavalyi szezonkezdetére: vereséggel indítottak a Csákvár otthonában, majd otthon végeztek döntetlenre a Budaörs ellen, ám az idény végén "tükörsima" feljutást ünnepelhettek.
„Vezetőedzőnk is elmondta, hogy nagyon jó játékosok alkotják a keretet, ám ezt el kell hinnünk, bíznunk kell magunkban – folytatta a középpályás. – A lefújás után beszéltem a srácokkal, elmondtam nekik, hogy nincs okunk a kardunkba dőlni, ám rá kell kapcsolnunk. Szerencsénk, hogy sorra jönnek a meccsek, így nincs időnk búslakodni. Kiélezett bajnokság elé nézünk, s mint tavaly láthattuk, nincsenek papírforma mérkőzések, bárki legyőzheti a másikat."

A csapatkapitány abban reménykedik, mihamarabb rátérnek a győzelem ösvényére, ám tudja, nem meg kell dolgozzanak érte.
„Vasárnap a Csákvárt fogadjuk, majd a Szentlőrinchez látogatunk – mondanám, hogy kötelező a hat pont megszerzése, ám a Kazincbarcika és a Békéscsaba ellen is a maximális pontszám megszerzésében bíztunk, hiába. Soros ellenfelünk ellen talán azért lehet egyszerűbb dolgunk, mivel játszani próbál, mintsem beálljon tíz emberrel a saját kapuja elé védekezni. Abban bízunk, hogy ami az elmúlt két mérkőzésen kimaradt, az a következő hetekben bemegy, s megindulunk felfelé a tabellán.”