Kiss János lett csapatunk új masszőre

2017-07-03 15:25
Az 53 éves Kiss János lett csapatunk új masszőre, aki 20 éve gyúr labdarúgókat, és ezt az időszakot egyetlen klubnál, az MTK-nál töltötte.

 - Egy jó gyúró nemcsak izomlazítást végez, hanem egyúttal lélekbúvár és a játékosok jó barátja is, olykor pedig megértő, jó apaként viselkedik - vallott hivatásáról új masszőrünk.

Mint ismert, Prohászka Zoltán egészségügyi problémái miatt nem tudta tovább ellátni a masszőri teendőket, így keresni kellett egy új szakembert.

Mik a legfontosabb tudnivalók Önről!

- Csepelen nőttem fel, édesapám és a keresztapám is ott játszott, amely akkoriban a 60-as években stabil NB I-es csapatnak számított. Értelemszerűen én is itt kezdtem el a futballt. Utána Szigetszentmiklósra kerültem, majd bevonultam a seregbe, és Fehérváron, a katonacsapatban, a Szondiban játszottam. Ezek után egy TSZ csapatban folytattam, Dömsödre kerültem. Sok jó futballista rúgta itt a bőrt, többek között – egyik masszőr kollégánk – Tóth Kálmán is, aki most Újpesten dolgozik. A csapattal a ’80-as évek végén MNK mérkőzést is játszottunk az MTK-VM csapatával, és továbbjutottunk. Innen elkerültem még Erzsébetre, majd kiköltöztem Rákoscsabára, itt fejeztem be az aktív játékot, de még ma is igazolt játékos vagyok, mivel azóta is többször visszahívtak, hogy segítsek nekik, negyvenegy évesen még játszottam az NB III-ban.  

Hogyan jött az ötlet, hogy masszőr legyen?

- Mivel kisgyerekkorom óta a focipályákon töltöttem az életem, így nem szerettem volna elszakadni a gyep illatától. Amikor még Rákoscsabán játszottam, ott Molnár Pista masszőr – aki 2016 novemberében egy MTK bajnoki mérkőzés közben hunyt el - besegített az NB III-as csapat munkájába, és a közbenjárásával átkerültem a kék-fehérekhez. Harminckét éves voltam, gondolkodtam már, mit kéne csinálnom a foci után. Keresztapám, Csepelen a pályafutása végeztével masszőr lett, ennek hatására is belevágtam. Apám edzősködött ugyan, de nem volt bennem komoly edzői ambíció. Az MTK-hoz ugyan semmilyen kötődésem sem volt, 1998-ban, Garami Józsi bácsi első évében igazoltam oda.

A gyúrók munkájából a szurkolók annyit látnak, hogy ha megsérült egy játékos, akkor nagy táskákkal befutnak a pályára ápolni, vagy „vízhordók”. Milyen egyéb teendőik vannak?

- A munkánk nagyon sokrétű. Beletartozik a srácok testi és lelki problémáinak kezelésén túl, a csapat zavartalan működésének biztosítása is, az edzők és a csapatorvos irányításával. Véleményem szerint a masszőr akkor végez jó munkát, ha igazi csapatjátékosként hozzájárul a játékosok fizikai és mentális felkészítéséhez. Rendkívül jó érzés, amikor a masszírozás után a fiúk kipihenten és elégedetten távoznak a gyúró szobából. A labdarúgó öltözőknek megvan a sajátságos hangulatuk. Ezt a légkört a mindenkori edzők és játékosok alakítják ki, velünk, masszőrökkel együtt. Sok pozitív visszaigazolást kapunk, hogy ez az atmoszféra kimondottan jó nálunk. 

És a háttérben milyen egyéb feladatai vannak egy masszőrnek?

- A háttérben sokkal több dolog van annál, mint amit a nézők látnak, az csak a jéghegy csúcsa. Az edzés előtt felkészítjük a srácokat, mindenkinek a személyes igényei alapján. Bandázsolni, sebeket ellátni, az edzések és a mérkőzések után pedig a sérülések ellátása, jegelés, borogatás, hogy minél hamarabb rendbe jöjjenek. Fontos a regeneráló masszázs is, hogy másnapra jó állapotban legyenek, és minden ehhez kapcsolódó feladat is a miénk, a jakuzzi karbantartása, hogy tiszta és higiénikus legyen, valamint nyáron a folyadékpótlásra, az izotóniás italok fogyasztására is oda kell figyelnünk.    

Hogyan került hozzánk?

- Amióta barátom és 20 éve munkatársam, Molnár Pista itt hagyott minket, valami belül eltörött bennem. Nagyon nehéz volt nap, mint nap végezni a dolgomat, mert minden Pistára emlékeztetett. Ráadásul, amikor kiestünk az NB I-ből, a játékosokkal és vezetőkkel együtt kicsit meghaltam. Lassan megérett bennem a környezetváltozás gondolata. A szabadságomat töltöttem, és ekkor olvastam a Vasas honlapján Prohi búcsújáról szóló cikket. Egy hang belül azt mondta nekem, itt a lehetőség a váltásra. Felhívtam Vancsa Mikit, aki megkérdezte Ferenczi Pistát – akit még az MTK-ban gyúrtam – aki pozitívan nyilatkozott rólam. Így történt, hogy hivatalosan július 1-jétől a Vasas masszőre lettem. Köszönöm az MTK-nak, a vezetőknek az elmúlt 20 évet, és örömmel vágok bele az új kalandba itt a Vasasnál.