Szilágyi Szabolcs: Felejthetetlen élményekkel gazdagodtam a válogatottban

Eseménydús, mozgalmas éveken van túl Szilágyi Szabolcs. 19 éves középpályásunk a kolozsvári CFR Cluj színeiben az esztendők alatt csapatkapitányként járta végig a ranglétrát, minden korosztály érintésével. 2019 nyarán a Vasas Kubala Akadémia akkori U17-es csapatához került, azonban adminisztratív okok miatt egy évig nem léphetett pályára a korosztályos magyar bajnokságban, ráadásul lábközépcsont-törés miatt négy hónapig harcképtelenné vált.

- Nehéz volt az elválás, hiszen 15 évesen távolra kerültem a szüleimtől, egy teljesen új országban kellett helytállnom. Nehezen indult a magyarországi pályafutásom, főleg úgy, hogy egy évig rajtam kívülálló okok miatt pályára sem léphettem, ráadásul sérülés is hátráltatott. Ám mindig is tudtam, hogy sosem szabad feladnom, ebben a nehéz időszakban pedig hatalmas támogatást kaptam a Vasastól. Miután felépültem, az akkor még László András vezetőedző által irányított U19-es csapattal kezdtem meg a szezont, amelyet végigjátszottam és a végén ezüstérmesek lettünk.

Az utánpótlás évek után következett a felnőtt futball világa. A nyári felkészülés alatt mutatott kemény, alázatos munka megtérült középpályásunknak: 2021 augusztusában az Ajka elleni szezonnyitó bajnoki mérkőzésen bemutatkozhatott csapatunkban, meghívást kapott a magyar U19-es korosztályos válogatottba és fél év évvel később profi szerződést írt alá klubunkkal. Csakhogy a sors nehezebb utat szánt neki, mivel a nemzetközi labdarúgó-szövetség (FIFA) szabályozása értelmében nem léphetett pályára magyar címeres mezben: öt éven keresztül állandó, magyarországi lakcímkártyával kellett volna rendelkeznie, vagy a szülőknek, vagy a nagyszülőknek Magyarország területén kellett volna születniük.

- A szüleim Erdélyben születtek, ezért, ha pár évvel korábban történt volna ez, akkor lett volna lehetőségem magamra ölteni a magyar válogatott mezét. Nagy törés volt ez a karrieremben, hiszen már összetartáson is részt vettem a csapattal, velük edzettem Telkiben, majd a Szerbia elleni felkészülési mérkőzés előtt közölték velem a fájdalmas hírt. Minden gyermeknek van egy álma: nekem az volt, hogy nemzetközi szinten megmutathassam a tudásom és a világ legjobbjaival tudjam megmérettetni magam, amire most adódott az első lehetőség. Nagyon vártam már a pillanatot, fel voltam dobva, aztán egy pillanat alatt minden összetört. Mélyen legbelül tudtam, nem szabad hagynom, hogy az érzés eluralkodjon rajtam, hiszen máris jött a következő feladat. Próbáltam profin kezelni a helyzetet, sulykoltam magamba, hogy csak azokra a dolgokra kell koncentrálnom, amelyekre hatással tudok lenni. Ez nem rajtam múlt, ez egy szabály, amit nem tudok befolyásolni.

Szabolcs az elmúlt években alázatosan és szorgalmasan tette a dolgát, mígnem a napokban meghívást kapott a román U20-as válogatottba. Tehetséges labdarúgónk úgy gondolja, ez egy jó visszacsatolás volt arról, milyen teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban és azt vallja, a kemény munka mindig kifizetődik.

- A sors fintora, hogy ismét az Ajka elleni bajnoki mérkőzés után kaptam meghívót, igaz ezúttal már a román szövetségtől. Elképesztő érzés volt és büszkeséggel töltött el, hogy hamarosan magamra ölthetem a címeres mezt. Miután megérkeztem a válogatotthoz, felgyorsultak az események. Hamar befogadtak, bár rajtam kívül voltak még páran, akik velem együtt újoncok voltak a nemzeti csapatnál, azonban egytől egyig mindenki támogatott.

Fiatal játékosunk a Csehország elleni felkészülési mérkőzésen kezdőként debütált a román U20-as válogatottban, ráadásul nem is akárhogy: a statisztikai adatok szerint ő futotta a legtöbbet a pályán lévők közül és övé volt a legtöbb sprint a találkozón.

- Tudtam, ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy nemzetközi szinten is megmutassam, mire vagyok képes. A csehek ellen csupán egy órával a meccs előtt tudtam meg, hogy a kezdőcsapat tagja leszek. Sosem felejtem el azt a pillanatot, amikor megláttam a nevem a táblán. Ilyen dolgokért érdemes élni, dolgozni, küzdeni. Volt bennem némi drukk, de tudtam, hogy fejben fel vagyok készülve az újabb megmérettetésre. Olyan élménnyel gazdagodtam, amit senki sem vehet el tőlem: egy frissen épült stadionban játszhattam közel ötezer néző előtt. A szurkolók remek hangulatot teremtettek és a lefújás után velünk ünnepeltek, kell ennél több?

A következő, Portugália elleni mérkőzést szintén végigjátszotta és gólpasszal tette le a névjegyét.

- Amikor még kicsi voltam és a grundon rugdostam a labdát szüntelenül, nem is gondoltam arra, hogy egy napon olyan csapatok és játékosok ellen játszhatok, mint Portugália vagy akik az olasz és a portugál élvonalban futballoznak. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtam az elmúlt tíz napban. A megkezdett út elején járok és a java még hátravan - jelentette ki labdarúgónk, akinek céljai között szerepel, hogy egy nap felnőtt válogatott játékos lehessen, hiszen ezt a lehetőséget a FIFA jelenlegi szabályozása nem zárja ki. - Adja az Isten, hogy olyan jól játsszak, hogy mindkét válogatott behívjon és eldönthessem, melyikben szeretnék pályára lépni. Természetesen tudom, hogy addig még sokat kell dolgoznom, folyamatosan jó teljesítményt kell nyújtanom, lehetőleg kezdőként. Szeretnék stabilan játszani a Vasasban és segíteni abban, hogy újra az élvonalban szerepelhessünk.

Szabolcs zárásként azt is elmondta, rendkívül hálás a szüleinek, akik mindenben támogatták, bármerre is vitte az útja.

- A szüleim végig mellettem álltak jóban és rosszban egyaránt. Mondhatni, az életüket áldozták fel értem, hogy valóra váljon az álmom. Szeretnék nekik minél több örömet okozni azzal, amit a pályán nyújtok. Mindig többet várok el magamtól, mindig van feljebb. Élem az álmaimat, de vannak még olyan céljaim, amiket kitűztem magam elé és ezekért sokat kell dolgoznom. Minden tőlem telhetőt megteszek ennek érdekében, hogy majd a karrierem végén büszkén mondhassam el: amit elterveztem, azt megvalósítottam!