Múltidéző: 65 évvel ezelőtt jutottunk a BEK elődöntőjébe

„A mérkőzés utáni banketten elbeszélgettem Hummenbergerrel, az Ajax osztrák származású edzőjével. A bécsi edző nevetve mondta, hogy a Népstadionban sem változtat a taktikán, legfeljebb néhány emberrel még megerősíti a védelmet. Egy hét múlva Antwerpenben a belga válogatott ellen aratott értékes Vasas győzelem után, a "megfigyelőként" jelen levő Hummenberger tréfálkozva búcsúzott el tőlünk: Ha így játszunk Budapesten, azt hiszem, még nekem is be kell állni a védelem megerősítésére. - osztotta meg Illovszky Rudolf az Ajax elleni első mérkőzéssel kapcsolatos tapasztalatait, majd azt is elmondta, mit vár a saját csapatától a budapesti visszavágón. - A szerdai antwerpeni mérkőzés, majd az idegekre ható repülőutazás után fáradtan játszó csapatunk "kisiklott" a tarjáni oroszlánbarlangban. A pillanatnyi fáradtság után az Ajax ellen ismét jó erőben, a közönség támogatásával, ha nehezen is, de reméljük sikerül továbbjutnunk!”

Az 1957-58-as Bajnokcsapatok Európa-kupája akkori kiírásának értelmében a nagyobb számú induló miatt a selejtezőben a csapatok számát 12-ről 16-ra emelték. Magyarországot a Vasas képviselte, együttesünk négy közé jutása máig a legnagyobb magyar eredménynek számít az első számú európai kupasorozatban. Csapatunk a bolgár CDNA Szófia ellen kezdte meg a selejtezősorozat küzdelmeit, majd 7-3-as összesítéssel jutott a nyolcaddöntőbe, ahol a svájci Young Boys csapata következett. A genfi Stade des Charmilles-ben megrendezett találkozó első felvonásán 1-1-es döntetlennel kezdtünk, majd tíz nappal később a Népstadionban - húszezer néző előtt - Csordás Lajos duplájával 2-1-re győztünk, és 3-2-es összesítéssel bejutottunk a BEK legjobb nyolc csapata közé, ahol már a holland AFC Ajax együttesével néztünk farkasszemet.

Az amszterdami párharc első mérkőzésén hátrányból fordítva - Bundzsák Dezső két góljával - értékes, 2-2-es döntetlent értünk el, így bizakodva vártuk az 1958. február 26-án esedékes visszavágót, melyre a Népsport akkori tudósítása szerint hetvenezer néző volt kíváncsi, akiket még a hideg sem riasztott el. Akkori vezetőedzőnk, Illovszky Rudolf a Kovalik - Kárpáti, Teleki, Sárosi - Bárfy, Berendy - Raduly, Csordás, Bundzsák, Szilágyi, Lenkei összeállítású kezdő tizenegyet küldte csatasorba a világhírű holland ellenfelével szemben.

A jugoszláv Nedelkovski Borče játékvezető sípszava után csapatunk azonnal magához ragadta a kezdeményezést, így Szilágyi révén már közel is állt a gólszerzéshez, azonban a holland védők tisztázni tudtak. Sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, mígnem a 7. percben megszereztük a vezetést: Raduly szöglete után az ellenfél kapusa, Graafland Eddy Pieters ugyan kiütötte a labdát, de pont Bundzsák elé, aki közelről belsőzte be a labdát az amszterdami kapuba (1-0). A folytatásban szebbnél-szebb támadásokat vezettünk, két perccel később már 2-0-t mutatott az eredményjelző: Szilágyi kapta a labdát, Bundzsákkal játszott össze, majd kiugratta Szilágyit, aki a kapujából kifutó hálóőr felett 11 méterről átemelte a játékszert.

A félidő felét átlépve Lenkei ment el a jobb szélen, azonban holland ellenfele szabálytalan volt a tizenhatos előterében, veszélyes helyről következett szabadrúgás. Bundzsák állt a labda mögé, legurította Csordásnak, aki a korabeli beszámolók szerint „lehetetlen szögből, pompás lövéssel szerezte meg a Vasas harmadik gólját”. A 39. percben Szilágyi Gyula ismét feliratkozott a gólszerzők közé, miután Lenkei beadása után fejelt az Ajax kapujába.

Bár szórványos holland támadásokat vezettek az Ajax játékosai, azok nem vezettek eredményre. Az első játékrészhez hasonlóan a második félidőben is a Vasas támadott többet, azonban újabb gól már nem született, így a Vasas 4-0-ra nyert és 6-2-es összesítéssel bejutott Európa négy legjobb klubcsapata közé, ahol az elődöntőben már az Alfredo Di Stéfano fémjelezte spanyol Real Madrid együttesével találkozott a Nuevo Estadio Chamartínban.

Fotó: Football Classics 1 Mighty Magyars / Facebook