Bajnokok októbere - az 1965-ös és ’66-os bajnokavatás története

Modernkori labdarúgásunk október hónapjában igen kevés a meghatározó, emlékezetes futballpillanat, hiszen az európai bajnokságok versenykiírásai még a szezon első felének közepéhez közelednek csupán. Nem volt ez mindig így, és ennek köszönhetjük, hogy még a borongós őszi napokon is futballtörténeti pillanatok, piros-kék ünnepélyek évfordulóját ünnepelhetjük.

A 20. század derekán szorosra húzott szíjból szabadulni próbáló forradalmi hangulat még jóval ’56 októbere után is ott élt a nemzetben, a futball azonban fél év szünet után, már a következő esztendő tavaszán visszatért a régi kerékvágásába. A szabadságharc évében a bajnokságot beszüntették, mielőtt minden mérkőzést lejátszottak volna a résztvevők, így végső győztest sem hirdettek, és új bajnoki rajt sem került kiírásra az ősz folyamán. 1957-ben rendeztek újra első osztályú labdarúgó találkozót Magyarországon, ekkor szerezte meg csapatunk története első bajnoki címét, majd a következő időszakban a korszak legeredményesebb klubjává vált. A hatvanas évekbeli aranykor nem egy legendás Vasas-játékos és edző nevét írta bele a történelemkönyvekbe.

Az október 23-i dátum 10 év távlatából is különleges atmoszférát kölcsönzött a 15.000 nézőt bevonzó Népstadionnak. 1966.10.23-án a Vasas az Újpest csapatát fogadta. A találkozó pikantériáját fokozta, hogy a Vasas abban a tudatban léphetett pályára, hogy ha ők nyernek, a Ferencváros pedig aznap vereséget szenved, akkor a bajnoki cím egészen biztosan Angyalföldre kerül. A városi rivális Újpest ezt próbálta megnehezíteni, a 11. percben Bene Ferenc révén vezetést szereztek a lila-fehérek. A Vasas játékosok azonban jól reagáltak a bekapott gólra, a 21. percben Fister Ferenc, a 32. percben pedig Molnár Dezső talált be, ezzel már a félidei szünetre is vezetéssel vonulhattak Csordás Lajos fiai. A második játékrészben Farkas János és Puskás Lajos is betaláltak, a Vasas így 4-1-es, fölényes győzelemmel múlta felül a városi riválist. A csapat a maga részét elvégezte, a sors pedig újra bizonyította tökéletes forgatókönyvíró képességét: a Ferencváros kikapott a Diósgyőrtől, így 3 fordulóval a vége előtt 7 pontos előnnyel állt az élen a Vasas, és mivel ekkor 2 pont járt a győzelemért, a különbség behozhatatlan volt már. Az angyalföldi csapat a szezon végén szenzációs módon, veretlenül ünnepelhette 5. bajnoki címét.

Az 1966-os bajnokcsapat névsora: Varga László, Bakos Sándor, Mészöly Kálmán, Ihász Kálmán, Mathesz Imre, Berendy Pál, Molnár Dezső, Puskás Lajos, Farkas János, Fister Ferenc, Korsós István, Pál II Tibor, Kenderesi István, Sárosi László, Lázár Barna, Kékesi Mihály. Vezetőedző: Csordás Lajos

Ez volt sorozatban a Vasas második bajnoki címe…

A mesés ’66-os sikert megelőző évben ugyanis hasonló lefutása volt a bajnokságnak. Az 1965-ös kiírást háromszoros magyar bajnokként kezdhette meg a Vasas, a megfordított menetrend szerint a tavaszi rajtot követően az őszi idényben dőlt el a tabella végső sorrendje. Október 31-én a Vasas a Ferencváros csapatához látogatott az NB I 25. fordulójában. A Népstadionban 55000 néző előtt megrendezett meccsre Rudi bácsi tizenegy önbizalomtól duzzadó angyalföldi spílert küldött ki a gyepre, hiszen tudták, ha legyőzik a pontegyenlőséggel második helyen álló Ferencvárost, akkor még aznap este bajnoki címet ünnepelhetnek. Az akkori pontozási rend szerint két pont volt a tét, így egy mérkőzéssel a szezonzárás előtt pont akkorára növelhette az előnyét a Vasas, hogy eldőlhetett a trófea sorsa. A mérkőzés ennek megfelelően parázs hangulatban telt és kiegyenlített küzdelem folyt a pályán. A jeget végül Farkas János törte meg, aki piros-kék szerelésében élete legfontosabb gólját szerezte a 47. percben. A sorsdöntő összecsapáson több találat nem született, így az Illovszky Rudolf által vezetett Vasas egy fordulóval a szezon vége előtt bebiztosította történelme negyedik bajnoki címét.

Az 1965-ös bajnokcsapat névsora: Varga László, Bakos Sándor, Mészöly Kálmán, Ihász Kálmán, Mathesz Imre, Berendy Pál, Molnár Dezső, Puskás Lajos, Farkas János, Fister Ferenc, Pál II Tibor, Machos Ferenc, Sárosi László, Lázár Barna, Nell Lajos, Sas Gyula, Jáger György, Kékesi Mihály. Vezetőedző: Illovszky Rudolf

E két meghatározó momentum előtt tisztelgünk így október végén, és tölt el minden piros-kék szívű szurkolót büszkeség.

Fotók: Novák István - A Vasas labdarúgók krónikája (1911-1971)