Ristevski a Paks ellen jubilál - interjú

2017-08-23 16:37
Amennyiben macedón válogatott játékosunk, Kire Ristevski a szombati Paks elleni mérkőzésünkön pályára lép, újabb labdarúgónk éri el az 50. NB I-es bajnokiját. Belső védőnket kérdeztük e jeles alkalomból, illetve a közeljövő programjáról is szót ejtettünk vele.

Először is gratulálunk az 50. bajnokidhoz! Miként emlékszel az első bajnokidra a Vasasban?

- Köszönöm szépen. A 2015/16-os szezonban volt, nem sokkal, miután ideigazoltam. A Haladás elleni 1-0-ra megnyert mérkőzésen léptem először a pályára csereként Hangya Szilveszter helyett. Onnantól pedig rendszeres játéklehetőséget kaptam, két héttel később, a Honvéd elleni 0-0 volt az első meccsem kezdőként. Nem volt a legegyszerűbb időszak, de megtaláltam a helyem a csapatban. Kezdetben nem volt egyszerű a kommunikáció játékostársaimmal. Új fiúként még rá kellett éreznem egy-két dologra, amihez idő kellett. Amint ezeken túl voltam - főleg, ha odateszed magad edzésen is, illetve később rendszeresen játszol -, már könnyebb volt a beilleszkedésem is, és jobban el is fogadtak a társak. Másfél éve vagyok már itt, tehát mondhatom, hogy Budapest sajátosságait is ismerem már.

Biztosan emlékszel az első bajnoki gólodra…

- Az egy évvel később született meg, a Mezőkövesd elleni idegenbeli mérkőzésen, amit 2-0-ra nyertünk meg. Nagyon boldog voltam, hogy sikerült gólt szereznem, már csak azért is, mert azon a mérkőzésen nyerni tudtunk. A második két hétre rá jött a Haladás ellen, de akkor sajnos 3-2-re kikaptunk. Remélem, lesz még alkalmam a gólszerzésre.

Nyilván nem könnyű választani, de melyek voltak a legemlékezetesebb meccseid?

- A Puskás Akadémia, illetve az MTK elleni mérkőzések különlegesek voltak, mert megmentettük a csapatot a kieséstől. Rajtunk volt a nyomás, hiszen komoly ellenfeleink voltak ebben a küzdelemben az előbb említett Puskás Akadémiával, illetve a Békéscsabával. Sikerült elérnünk, hogy bennmaradjunk. Az előző szezonból nem is meccseket emelnék ki, hanem a hangulatot, ami uralkodott a meccseinken. Elég sokat jártunk össze a srácokkal - ahogy tesszük ezt most is -, jó hangulat alakult ki a csapatban, ami meglátszott a pályán is.

Vannak-e olyan társaid, akikkel még közelebbi viszonyt sikerült kialakítanod?

– Remili Moha egy nagyon jó srác, vele különösen nagyon jó barátságban vagyok. Általában a csapat együtt szokott menni ezekre a szabadidős összejövetelekre. Persze vannak, akik hangadóbbak ezeken, mint például Hangya Zé, Vidus vagy Nagy Geri. Szerencsére egy jó társaság gyűlt itt össze.

Milyen céljaid vannak, amit el szeretnél érni?

- Szeretnék gólt szerezni a macedón válogatottban is, ez hiányzik még nekem. Ezt a gólt már csak a családom, a népem, az országom számára is szeretném megszerezni, nem kizárólag a saját dicsőség miatt. Ezzel szeretnék nekik egy kis örömet szerezni, sajnos a válogatott mostanában nem szerepel jól, így kicsit kárpótolná is őket. Eddig 15 alkalommal léphettem pályára a címeres mezben. Remélem, ez a szám évről-évre gyarapodni fog és még sokáig szolgálhatom a hazámat. Természetesen szeretnék még a Vasasban is több gólt szerezni, valamint a tabella elején maradni. Nem indultunk jól, de szerintem elérhető a célunk.

Másfél éve vagy már nálunk. Mi volt a legszokatlanabb a magyar labdarúgásban, amit tapasztaltál?

- Talán a mentalitás. Otthon másképpen állunk hozzá dolgokhoz, mint itt. Egy vereség után más módon próbáljuk feldolgozni a dolgokat. Ez nem jelenti azt, hogy valamelyik megoldás jobb vagy rosszabb, csak más. Furcsa volt az elején. A másik, az a játékvezetés, de ez is stíluskülönbség valószínűleg.

Vannak példaképeid a foci világából?

- Vannak, persze. Az a megtiszteltetés is ért, hogy játszhattam ellenük a válogatottal. A posztomon jelenleg Leonardo Bonucci, illetve Giorgio Chiellini a legjobb. Szeretem azt a játékstílust, amit ők képviselnek. Amikor játszottam ellenük, testközelből láthattam, hogy mire képesek.

Ismét behívtak a macedón válogatottba, amellyel vb-selejtezőt játszotok Izrael, illetve Albánia ellen. Milyen esélyekkel léptek pályára ezeken?

- Igen, először Tel-Avivban, majd az albánok ellen otthon, Strumicában lépünk pályára. Két nehéz mérkőzés lesz, de a spanyolok vagy az olaszok elleni mérkőzésekhez képest két olyan ország ellen játszunk majd, amelyek hasonló szintet képviselnek, mint mi, így szeretnénk valami kézzel foghatóval távozni a két meccsről. Az albánok elleni meccs amúgy rangadónak számít, így a motivációval nem lesz baj.

Szombaton 18:00 órakor a Szusza stadionban a Paks ellen fogunk játszani. Mit vársz a mérkőzéstől?

- Szerintem a Paks beáll majd védekezni és várni fog a kontratámadás lehetőségére. Ezt csinálta eddig is ellenünk. Nem számítok könnyű mérkőzésre, de az előző debreceni meccs után - főleg a saját szurkolóink előtt - szeretnénk élvezetesebb játékkal pályára lépni és megakadályozni, hogy a Paks megölje a játékunkat. Nem verhetetlen csapat a Paks, de szükség lesz a teljes koncentrációnkra a győzelemhez.