Pavlov: Nem adták könnyen ezt a sikert

Gratulálunk a bennmaradáshoz! A mérkőzésen Te szerezted második gólunkat, ami óriási örömöt szabadított fel minden Vasas-szurkolóban! Mi futott át a fejedben egy ilyen fontos gólnál?

- Először is szeretném megköszönni a szurkolóknak a fantasztikus biztatást, ez számunkra roppant fontos volt. Nélkülük nem sikerült volna a győzelem. A gratuláció megilleti őket is, ahogy az edzőket, a többi játékost is. Egyszerűen boldog vagyok! Második gólt szerezni pár perccel a mérkőzés vége előtt, úgy, hogy ezzel tudatosult bennünk, hogy megvan, amiért hónapok óta nap, mint nap keményen dolgoztunk - leírhatatlan érzés!

45 percnyi játéklehetőséget kaptál. Kijelenthetjük, hogy egyik legjobb meccsed volt. Nagyon jól játszottál, sokat vettél részt a játékban, a támadásokban és a védekezésben is kisegítettél. A meccs körülményei adtak további lökést a teljesítményedhez?

- Egyértelműen igen. Úgy éreztem, minden társam a pályán megsokszorozódott akarattal küzd. Szerintem hinni kell a kemény munkában, ami meghozza gyümölcsét. Főleg az utóbbi hónapokban éltünk át kritikus időket, amikor a remény és reménytelenség határán billegtünk. De ennek az akaratnak és a bennmaradásban való hitnek  ez lett az eredménye. Ez ilyen egyszerű, ha keményen dolgozol, jobban fogsz játszani. Ennyi a titok.

Az utóbbi mérkőzéseken sokkal egységesebben lépett fel a csapat, mint korábban. Mi kellett ahhoz, hogy ez a csapategység kialakuljon?

- Egy csapatban nem kell feltétlenül a legjobb barátságban lenni mindenkinek mindenkivel. De a pályán, a mérkőzés 90-95 perce alatt jó barátokként, sőt testvérekként kell játszanunk és segítenünk egymást, kar a karban! Ez a kohézió, összetartó kapocs alakult ki az elmúlt időszakban. Oenning mester is erre helyezte a hangsúlyt és mi is tudtuk, hogy ez a kulcs a sikerhez. Ezt meg kellett tennünk a szurkolókért és magunkért.

Milyen jelentősége van a karriered szempontjából a bennmaradásnak?

- Ez mindenképpen egy fontos és küzdelmes év volt nekem és a Vasasnak is. Nem adták könnyen a bennmaradást, de sikerült. Rákényszerültünk arra, hogy olyan mélyre ássunk magunkban, az ott lévő rejtett lelki-fizikai erőért, amely tartalékokról talán magunk sem tudtunk. Ez az idény megmutatta, hogy olykor egy játékos vagy az egy irányba húzó közösség sokkal többre képes, mint amit néhány balszerencsésen sikerült mérkőzésből kívülről meglehetne ítélni! Bízunk egy jó jövőben!