Oenning: Kezdünk újra kiegyenesedni - interjú

- Számunkra egy elmaradt meccs még előttünk van, de úgy illendő, hogy most értékeljünk – kezdte a vezetőedzőnk. - Ehhez azonban még visszakanyarodnék a mostani bajnokság előtti hónapok történéseire, mivel ezek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük az elmúlt bajnoki mérkőzések miértjeit. Az előző szezon, valamint a három sorozatra – az EL-selejtezőkre, a bajnokságra és a kupára – történő felkészülés terhelése igen magas volt játékosaink számára, mind fizikailag, mind pedig lelkileg. Amely együttesek ellen ebben a szezonban a bajnokságban játszottunk - mint közismert -, nem kellett mindegyiknek ilyen nagy feladatokat teljesítenie. Az is látható volt, hogy a bajnokság csapatainak zöme a nyáron jelentős mértékben "felfegyverkezett". Új játékosok, új edzők, új játékstílusok jöttek, és nagyon kemény küzdelem zajlik az első helyekért. A szezon kezdete számunkra talán e nehezebb körülmények miatt is a vártnál döcögősebbre sikerült. Nem tudtuk mindegyik mérkőzést úgy lejátszani, ahogy szerettük volna. Azonban összességében elmondható: újra itt vagyunk! A bajnokság első harmadát az első négy között zárjuk, a pótmérkőzés pedig eldönti, hogy pontosan hol is végzünk. Visszatekintve a szezon első harmadára azt gondolom, hogy mérkőzésről mérkőzésre javultunk, és azóta egy átlagosan nagyon jó teljesítményszintre küzdöttük fel magunkat. És éppen a nagy csapatok ellen nemcsak hogy pontokat szereztünk, hanem kiváló focit is játszottunk. A bizakodásunk, a lelkierőnk, az akaratunk és a fizikai erőnlétünk visszatért.

A csapat felkészítése ebben az időszakban változott-e a tavaszi idényhez viszonyítva?

 - Valamelyest igen. Az edzések súlypontját a taktikai rugalmasságra helyeztem át. Ezen a téren már egyértelmű fejlődés érzékelhető a pályán: a fiúk ugyanis gyorsan tudnak az adott játékhelyzethez alkalmazkodni és ennek megfelelően reagálni. Ezzel eljutottunk oda, hogy taktikailag különböző módokon tudjuk a teljes kilencven percet kialakítani. Birtokában vagyunk most már annak a játékstílusnak, hogy a mérkőzés kezdetétől fogva az ellenfél gyors „nyomás alá helyezésével" letámadjunk, és annak is, hogy egy stabil és biztos védekezésből kiindulva - amikor szükséges -, nem rohanunk mindenképpen előre, és képesek vagyunk védekező futballt is játszani. A taktikák közötti váltás, mint az adott mérkőzésállásra való reakció egyértelműen előrébb visz minket.

Három hónap híján, már két esztendeje vezeti csapatunkat. Érez-e a játékosok közötti kohéziós erőben előrelépést?

 - Határozottan igen, és éppen ez a jó teljesítményünknek egy másik, fontos támasza: a kiváló csapatszellem. Most mutatkozik meg igazán, hogy mennyire fontos volt egyben tartani a csapatot a nyáron. Öröm nézni, ahogyan az előző szezon sikeres csapata tovább fejlődik. Fiatal erősségeink tovább érnek, és egyre biztosabbak lesznek a játékukban, vezetve a „vén rókák" által, akik tudásukkal és nyugodtságukkal stabilitást teremtenek. 

A nyáron érkezettek mennyire illenek bele a közösségbe?

 - Úgy vélem, hogy új igazolásaink valódi erősítéseknek bizonyulnak. Lubos Kamenárral egy kiváló kapust szereztünk meg, aki a kapunkat bátran védi, és a jelenlétével a védelemnek nyugalmat és stabilitást kölcsönöz. A két cseh belső védőnkben, Jan Simunekben és Vít Benesben még sok örömünk lesz, amikor a sérüléseiket már száz százalékosan kikúrálták. Vogyicska Bálinttal egy reményteljes tehetséget kaptunk. Nikosz Vergosz még csak nemrég van közöttünk, de gólveszélyességét minden edzésen megmutatja. A Vasas kerete nem elapadhatatlanul nagy, ez egyrészt jó, mert mindenki bedolgozhatja magát bármikor a kezdő tizenegybe, amennyiben az edzéseken jó teljesítményt nyújt, illetve megmutatja, hogy ezt mennyire akarja is. Másrészt viszont a sérülések összességében visszavetnek minket, főleg, ha játékosok hosszabb időre kidőlnek, mint ahogy ez a szezon elején több esetben is történt. Mostanra mindenki visszatért az edzésmunkába. Ez alól csupán Murka Benedek kivételével, de biztos vagyok abban, hogy őt is látjuk még ebben a szezonban a pályán játszani. 

Az újpesti átmeneti otthont úgy tűnik sikerül lassan belaknunk, amit ottani egyre jobb eredményeink bizonyítanak. Ám Ön szerint ez a vendégeskedés befolyásolhatja-e a csapat teljesítményét?

 - E tekintetben egyértelmű, hogy nehézségekkel kell megküzdenünk. Az ismert tény, hogy az Új Illovszky Aréna elkészültéig, a nyárig továbbra is „otthontalanok" leszünk, saját stadion és edzőpályák nélkül. Ez pedig sok kreativitást igényel a szervezésért felelős munkatársaimtól, akik ezt bravúrosan meg is oldják. Nagyon örülünk az építkezés előrehaladásának és várjuk már azt a légkört, ami ránk és a szurkolókra várni fog az új stadionunkban.

A bajnokság második harmadába lépve mit üzenne a csapat lelkes szurkolóinak?

 - Legyenek bizonyosak abban: ahogy mindig, most is pozitívan állunk a dolgokhoz, hogy a nézőinknek a lehető legjobb focit tudjuk nyújtani. Szükségünk van hűséges szurkolóink támogatására, akik élő falként mindig a csapat mögött állnak, akkor is, amikor az eredmény nem éppen úgy alakul, ahogyan azt mindnyájan szeretnénk. Mert akár győzünk, akár megbotlunk, egyet a csapat mindig megtesz: minden találkozón száz százalékot ad ki magából a győzelemért. Ezen alap igazság tudatában, egy aranylóan fénylő őszt kívánok minden vasasosnak.