Király: Hozzám ért a védő lába

2016-10-30 11:01
A héten a 22. születésnapját ünneplő Király Botond a stadionbúcsúztatón debütált a Vasas színeiben az NB I-ben, aki akár a meccs hőse is lehetett volna, de büntető helyett sárga lapot kapott.

Gratulálunk a bemutatkozásodhoz, méghozzá egy ilyen történelmi mérkőzésen! Hogyan láttad a  találkozót?

- Köszönöm szépen! Úgy gondolom, hogy jól futballoztunk, listavezetőhöz méltóan magabiztosan játszottunk. Voltak nagy helyzeteink, de a Videotonnak is voltak óriási lehetőségei. Nagy Geri nagyon jól védett a mérkőzésen. Kár, hogy az utolsó percekben kaptuk a gólt, mert jó lett volna a győzelem, de sajnos ilyen a futball. Nem szabad csalódottnak lenni, menni kell tovább, és most már az Újpestre kell koncentrálni.

Búcsúmérkőzése volt a stadionnak, ahol telt ház előtt játszottunk. Milyen volt ezt megélni a pálya mellett, illetve a pályán?

- Természetesen egy óriási élmény volt ennyi ember előtt pályára lépni. Az utolsó mérkőzés volt ebben a stadionban, ez is adott mindnyájunknak egy érzelmi pluszt. Teljesen más hangulatot teremtettek a szurkolók. Sajnálom, hogy nem tudtunk győzelemmel búcsúzni.

A mérkőzés végén volt egy lehetőséged, aminek a végén sárgát kaptál. Mi történt ott?

- Nagyon szomorú vagyok, hiszen egy ilyen lehetőséget, hogy egy az egyben rá tudtam vezetni a védőre a labdát, meg kellett volna oldanom. Próbáltam az egyensúlyából kimozdítani, és valamelyik irányba elindítani kicsit a labdát. Lehet, hogy hosszan toltam meg, erre majd kíváncsi leszek a felvételeken. Úgy éreztem, hogy hozzám ért a védő lába. Sajnálom, hogy a játékvezető másképpen ítélte meg.

A következő hazai mérkőzéseinket albérletben fogjuk lejátszani. Mit gondolsz, milyen hatással lehet ez csapatunk teljesítményére? 

- Profi labdarúgók vagyunk, úgy gondolom, hogy ezt meg fogjuk tudni oldani. Természetesen az nagyon sokat segít majd, hogyha a szurkolók sokan elkísérnének minket, de szerintem ezzel nem lesz gond. Ugyanúgy készülünk tovább, lépésről lépésre és szeretnénk minél tovább a tabella élén maradni.