Kamarás: Rajongó kibicként jogi tudásommal segítem imádott Vasasomat

Honnan a Vasas-szerelem?

- Egyszerű a történet: apai örökség. Öt-hat éves lehettem, a 60-as évek elején, amikor először kimentem egy Vasas mérkőzésre, édesapámmal. Az első meccs, amire pedig tisztán visszaemlékszem, 12-13 évesen, egy Vasas-Komló találkozó volt, 1965. március 21-én. A mai szurkolóknak szokatlan időpontban, délelőtt 11 órakor kezdődött találkozót, 3-1-re megnyertük. Emlékszem, még az Elektromos pályán volt a meccs, amelyet 15.000 néző zsúfolásig megtöltött, és, hogy Mathesz Imre lőtt gólt. Abban az évben bajnokok is lettünk.  

Mondhatjuk, hogy a gazdasági- és a büntetőjog mellett a sportjog, amelyben elmélyedt és gyakorol?

- Bár a sportjogról önállóan nem beszélhetünk, ám ha mégis, azt a munkajogból és a polgári jogból lehet levezetni, megfűszerezve azokkal a sajátosságokkal, amelyek a sportvilágában előfordulhatnak.

A Vasasnál jogászként, ügyvédként miből áll a feladata?

- Elsősorban a játékosokkal, vagy egy külső céggel kötendő szerződésekkel kapcsolatos előkészítő feladatokat emelném ki. Elmondom ezekkel összefüggő álláspontomat, kiegészítem, pontosítom a szöveget. Természetesen Vancsa Miklós ügyvezető igazgató úrral egyeztetetem ezeket.

Hangsúlyozom: a menedzsmentet és engem is az a cél vezérel mindenkor, hogy megpróbáljuk elkerülni az éles jogvitákat. Törekszünk mindenkor a vitás ügyeket békésen rendezni és nem kiélezett „száj ökölharcot” folytatni. Erre jó példa Cseke Benjámin esete, mert azt nyugodt szívvel el lehetett volna vinni a bíróságra. Ám az ésszerű kompromisszum és az vezetett minket, hogy elkerüljük a fiatal tehetség pályájának megtörését. Megjegyzem, személy szerint nagyon sajnáltam a játékos távozását, de ha valaki nem akar piros-kék mezben játszani, azt nem szabad erőltetni.

Megemlítene-e egy-két sportjogi esetet, amelyek az elmúlt években, érdekesek, izgalmasak voltak, és amelyekben szükség volt a „róka ravaszságára”?

- A legemlékezetesebb számomra egy 2004-es történet, nevezetesen Horváth Péter csatár átigazolása volt a Honvédból. Akkor két és fél hónapos huzavona, és tárgyalásra járás után Horváth Pétert szeptember 30-án sikerült leigazolnunk. A Magyar Labdarúgó Liga átigazolási bizottsága után ugyanis az MLSZ fellebbviteli bizottsága is a csatárnak – és a mi álláspontunknak - adott igazat korábbi csapatával, a Kispesttel szemben, akik jogszerűtlennek tartották a labdarúgó szerződésének a felbontását és általunk történő leigazolását. A focista arra hivatkozott, hogy nem kapta meg fizetését, ezért szabadon igazolhatóvá vált. Minden követ megmozgattunk, hogy sikerüljön őt leigazolnunk, mert az Egervári Sándor vezette, éppen akkor NB I-es újonc csapatnak égetően szüksége volt a támadóra.

Tudom, hogy mindig határozott, karakteres véleménye van csapatunk játékáról, ráadásul kiváló meglátásai vannak. Mi a véleménye csapatunk mostani meneteléséről?

- Kellemes meglepetés, mind a csapat, mind a szakmai vezetés, mind pedig a szurkolótábor teljesítménye. A „Vasas-szív” fogalmát még 5-6 éves koromban tanultam meg. Most ismét találkozom azzal a fél évszázaddal korábbi légkörrel, miliővel, azzal a szurkolók általi rajongással, ami körülveszi a csapatot. Megható tapasztalni, hogy több száz drukker képes ezért a csapatért akár a „világ végére” is elmenni.

Hála Istennek, nekünk most egy olyan csapatunk van, amelyik megérdemli ezt. A fiatalok beértek, és szoros kötődésük a Vasashoz vitathatatlan. Nagyon kellemes meglepetést okozott nekem eddig ősszel Berecz Zsombor játéka, akinek fejlődése látványos. Ugyanakkor a többi fiatalnál is érzékelem azt, hogy mennyire zökkenőmentesen beépültek a csapatba és határozottan lendítenek a csapat eredményességén.

De dicséretes a tapasztaltabb játékosok teljesítménye is. Én például állandóan játszatnám a Vaskó Tamást. De természetesen a szakmai vezetés bölcs belátására bízom a csapat összeállítását. Bár olykor ennek vannak áldozatai is. Nagyon sajnálom Osváth Attilát, aki U21-es utánpótlás válogatottként néha nálunk még a játszó keretbe sem fér be.  Nyilvánvalóan megtalálni az ő helyét nem könnyű edzői feladat. Nem szabadna őt elveszíteni, így vérzik a szívem érte.  Az én olvasatomban ez az egyetlen árnyékos területe a csapat jelenének. Ám az is igaz, hogy az eddigi eredmények szakvezetésünk döntéseit támasztják alá.

Jól tudom, hogy folyamatosan motoszkál gondolataiban, hogyha pár évtizeddel fiatalabb lenne, kipróbálná magát labdarúgóedzőként is?

- Ez inkább csak vicc, bár tény, hogy szívem szerint a meccsek előtt én állítanám össze a kezdőcsapatot. Ahogy tréfásan szoktunk Vancsa Miklós barátommal erről beszélgetni: szívesen adnék Michael Oenning vezetőedzőnknek a találkozók előtt egy cédulát, amin rajta lenne a kezdő. Ezzel utalva arra, hogy a zuhanyhíradó szerint voltak és másutt vannak olyan tulajdonosok, szakmai igazgatók, akik a nyomásgyakorlásnak ezzel a nem túl finom eszközével élnek az olykor csak bábként kezelt vezetőedzők felé.De komolyra fordítva a szót, én csupán annyit értek a focihoz, hogy az elmúlt nagyjából 55 esztendő alatt rengeteg meccset láttam, amelyek sok tapasztalatot adtak. Úgy érzem, hogy most vagyok igazán a helyemen, nem edzőként, hanem egy lelkes szurkolóként, aki jogi tudásával segíti imádott klubját.

2009-ben „Fricska” címmel írtak önről egy könyvet, ami számos érdekes és izgalmas ügyéről szólt. De a múlt héten jelent meg az „Ügyvédnél vagyok! - Jogi fogások és melléfogások” című könyve, amit viszont saját kezűleg ön írt. Kérem, mutassa be röviden!

- A könyvben megbízói és a hozzám tanácsért fordulók történetein keresztül mutatom be, hogy véleményem szerint hogyan érdemes ügyvédet választani, m iként boldoguljunk a jogi útvesztőkben, s hogyan vigyük sikerre ügyünket. Miközben megpróbálom szórakoztatni az olvasót, és jelzőoszlopokat tűzni ki számára, hogy könnyebben eligazodjon az egyre bonyolultabbá váló jog világában.Természetesen a szöveget „piros-kék tintával” vetettem papírra, vagyis egyik sarkalatos pontja a műnek, hogy elmondom, mennyire fontos az életemben a Vasas szeretete. Másrészt a könyv ajánlójában szerepel Vancsa Miki barátom, aki így írásba is adta, hogy hol a foci, hol a jog a témánk, ám én mindkettőhöz értek.  Ez nekem borzasztóan nagy büszkeség, hogy egy számomra igen magas polcra helyezett labdarúgó szakember így vélekedik futballtudásomról. Noha meg kell jegyeznem, hogy szakmai kérdésekben nem mindig egyezik a véleményünk. De nekem ennél nagyobb elégtétel nem kell, hogy a Vasas FC tekintélyes ügyvezető igazgatója elismeri sportszakmai hozzáértésemet.