Ferenczi: A Vasas nagyon mélyen benne van a szívemben

Szombaton az interjú első része olvasható.

Egy szép és hosszú, 22 éves játékos-pályafutás ért most véget. Érdemes egy kicsit visszatekinteni rá. Felnőtt karrieredet a Győri ETO-nál kezdtet, majd a ZTE-nél folytattad. Mi maradt meg leginkább abból az időszakból?
– A kezdet kapcsán egy kicsit vissza kell kanyarodni, mert az azóta megszűnt Győri Dózsában kezdtem el focizni, ami akkor NB III-as csapat volt. Innen kerültem az ETO-hoz. Ebből az időszakomból rengeteg cimborám maradt meg a mai napig abból az NB III-as csapatból. Az NB I és az ETO persze már más kávéház volt. Nem volt teljesen zökkenőmentes a pályafutásom eleje, ami részben az én hibámnak is betudható, mert kezelhetetlen voltam és volt olyan időszak is, amikor hiányzó játékengedély miatt nem tudtam pályára lépni. Nem volt dicsőséges az eleje, aztán később csak összeszedtem magam.

Főleg, hogy az MTK játékosaként lettél 2001-ben először válogatott. Mennyiben volt más az az MTK, mint az ETO?
– Az ETO-val akkortájt a 4. hely volt a legjobb helyezésem, az MTK-val aztán bajnoki címért harcoltam, azt sikerült is begyűjtenem egy bronzérem és egy Szuperkupa-győzelem mellett. Játszottunk nemzetközi meccset is, és ahogy mondtad, bemutatkozhattam a válogatottban is.

Utána volt egy bulgáriai (Levszki Szófia) és egy németországi (Osnabrück) kitérőd, mielőtt még 2004-ben először a Vasasba kerültél. Mi vitt rá, hogy hazatérj?
–  Akkor jutott fel a Vasas újra az élvonalba, egy ütőképes csapatot akartak összehozni. Vancsa Miki felhívott, és ebben nekem meghatározó szerepet szántak. Szimpatikus volt a jövőkép, amit Mikiék vázoltak, az edző Tamási Zsolt volt, akit még az ETO-ból ismertem. Így kerültem a Vasashoz. Emellett a régi Vasas-pálya mindig szimpatikus volt nekem, pályafutásom kezdetén az egyik legjobb minőségű pálya volt, ezért szerettem is rajta játszani.

Végül rövid lett az első angyalföldi időszakod, mert Törökországba kerültél a Rizesporhoz.
– Igen, az átigazolásoknál figyelni kell az üzleti részt is. Az első vasasos időszakom alatt a török csapat megfigyelői jártak többször Budapesten, és megvásároltak a Vasastól még a télen. Végül Törökországban is csak nyolc hónapig voltam, ebből kettőben kaptam fizetést, a többi azóta is az ablakban van. Törökországról azonban nem tudok rosszat mondani, mert a meccsek hangulata kiváló volt, a mérkőzések 90 százalékában játszottam is. A bajnokság akkor is erős volt, sok kiváló sztár ellen játszottam, de a pénz elmaradása miatt végül szabadon igazolhatóvá váltam.

Ekkor jött a Debrecen, majd ismét a ZTE, végül Angliában kötöttél ki, a Barnsley együttesénél, ahol a mai napig szeretettel emlékeznek rád.
– Debrecenben sikerült bajnokcsapat tagjának lenni, bár nem kezdőként számítottak rám. Supka Attila volt akkor a vezetőedző, akivel akkor nem voltunk közös nevezőn. Emiatt mentem ismét Egerszegre, ahol a klub jól járt velem, mert ingyen jöttem és sok pénzért el tudtak adni Angliába. Az angol labdarúgás a szívem csücske, így örültem, hogy belecsöppentem. Szerencsére el tudtam fogadtatni magam, az FA-kupában szép sikert értünk akkor el, óriási élmény volt a Wembley-ben nyolcvanötezer ember előtt játszani. Rengeteg volt Premier League-játékos, nagyon szép stadionok, szerettem ott lenni, játszani és gólokat szerezni. A szurkolók is megszerettek. Végül aztán az angol tulajdonos, Kevin McCabe, meggyőzött arról, hogy jöjjek haza és játsszak a Fradiban. Egy olyan jövőképet vázolt, ami számomra akkor szimpatikus volt, motiválható voltam rá. Abból végül semmi nem valósult meg.

Négy különböző országban légióskodtál. Mit tudtál az ottani időszakokból felhasználni később játékosként vagy most edzőként?
– A legtöbb helyen egyedül voltam, tehát saját magára számíthatott az ember az elején. Muszáj volt erősnek lenni, még ha később szereztem is barátokat. Németországban sajnos nagyon kevés meccset játszottam az akkor Bundesliga 2-es Osnabrücknél. Mire kijöttem, a csapat kieső helyen volt, bár sikerült gólt is szereznem, de amikor már matematikailag is kiesett a csapat, akkor már a harmadosztályra készültek és a külföldi játékosoktól elköszöntek, szabadságolták őket, így engem is. A német időszakom szerencsésebb is lehetett volna, ha erősebb csapatba kerülök. Bulgáriában Kabát Petivel voltam, és bajnokságot, valamint kupát nyertünk, sajnos ez maradt az egyetlen kupagyőzelmem. A másik két helyről már beszéltem. Összességében olyan élményekkel lettem gazdagabb, amik pozitív hatással voltak rám.

Említetted a McCabe-időszakot a Fradinál. Az ottani helyzet miatt döntöttél végül úgy, hogy 2010-ban másodszor is hozzánk igazolsz?
– A feljutást követően nagy ígéretekkel indult a szezon, ahol végül a 6. helyen landolt a Fradi. Ezt követően nagy változások következtek be, a tulajdonos is távozott, nagy volt a hercehurca. Ekkor megint csörgött a telefonom, ismét Vancsa Miki volt a vonal másik végén, aki kérdezte, hogy nem akarnék-e a Vasashoz visszatérni. Másnap már ott edzettem a Fáy utcában. Akkor Gianni Dellacasa volt a vezetőedző, akivel szintén nagyon jó kapcsolatot ápoltam. Az átigazolásom végeredményben egy háromperces telefonos megbeszélés után történt.

Ezt követően nálunk voltak "nagy változások". Pápa és Gyirmót után pedig úgy tűnt, hogy a felvidéki Nagymegyeren már levetsz, míg nem 2014-ben harmadszor is visszatértél. Tehát megint csörgött a telefon?
– Amikor Nagymegyerre igazoltam, akkor már a magánéletre készültem, bár ott is viszonylag profi körülmények között focizhattam. Akkor megnyerték az osztályukat, de miután elmentem onnan, kiderült, hogy nem vállalják az eggyel magas osztályban az indulást. Ekkortájt követtem az eseményeket és kiderült, hogy Jámbor János és Vancsa Miklós visszatérnek a Vasasba, célként meghatározva, hogy a klub visszakerüljön az élvonalba. Igaz, csörgött az a telefon, csak most fordított irányba, én hívtam fel Mikit, hogy Szlovákiában vagyok, de szívesen jönnék haza, Angyalföldre, és akkor otthagynám Győrt és felköltöznék Pestre, ha számítanának rám. Szanyó Károlyt is felhívtam, hogy mit gondol a dologról. Mindenki pozitívan állt hozzá, így harmadszor is visszatértem a Vasasba.

Folytatás vasárnap.