Feczesin Róbert: Jövök!

Április közepén beszámoltunk róla, hogy Feczesin Róbert szédülés és végtagzsibbadás miatt kórházba került, átmeneti agyi keringési zavarra utaló panaszok miatt orvosi kivizsgálása azonnal megkezdődött. Bár labdarúgónk állapota stabil volt, nem történt eszméletvesztés, a szakemberek döntése alapján azonban indokolttá vált a folyamatos kórházi megfigyelés, mellyel párhuzamosan speciális vizsgálatok és kezelések zajlottak. Labdarúgónk szervezete a kezelésekre jól reagált, állapota stabil volt, így hamar elhagyhatta a kórházat, ám további vizsgálatok vártak rá.

Támadónk állapotával kapcsolatban számtalan megkeresést, üzenetet, telefonhívást kaptunk az elmúlt időszakban. Drukkereink jókívánságai természetesen folyamatosan eljutottak Robihoz, aki - miközben folytatja a munkát, üzent az érte aggódó szurkolóknak is:

- Köszönöm, hogy ennyien érdeklődtetek, hálás vagyok a rengeteg támogató üzenetért, amit az elmúlt hetekben kaptam, ezek egytől-egyig erőt adtak. Nem volt könnyű tudomásul vennem, hogy a bajnokság legfontosabb szakaszában nem állhattam a csapat rendelkezésére, de elfogadtam, hogy az egészségem és a jövőm érdekében nem lehettem pályán. Mindenkit megijesztettek a történtek, ezért természetes, hogy óvatos voltam, ahogy a klubom számára is az volt a prioritás, hogy rendben legyek. Rengeteg vizsgálaton estem át, mellette volt egy kisebb, de elengedhetetlen beavatkozás is, amit elvégeztek rajtam. Az orvosok mindvégig biztattak, hogy amennyiben minden a terv szerint halad, akkor a felkészülés alatt csatlakozhatok a csapathoz. Hála istennek, eddig minden jól alakult, így már végzem a rehabilitációt és semmi akadálya annak, hogy hamarosan beszálljak a közös munkába is. Ilyen krízishelyzetben természetesen a család nyújtja a vigaszt, az ő szeretetük nélkül nehezebben vészeltem volna át ezt az időszakot, éppen emiatt ugyanúgy köszönetet kell mondanom a Vasas-családnak is, a vezetőségnek, a szakmai és egészségügyi stábnak, a csapattársaknak, no és persze a szurkolóknak, hogy mindvégig mögöttem álltak és éreztették velem: várnak vissza! Mi mást mondhatnék: JÖVÖK!