Fókuszban Balmazújváros

Szerda délelőtt egy edzés teljesítése, előtte pedig csapatfotózás és az egyéni portréképek elkészítése volt a Vasas labdarúgóinak programja.

Szapor Gábor vezetőedzőt először arról kérdeztük, milyen várakozásokkal készül csapata, a hétvégén sorra kerülő bajnokira. 
- Segítőimmel, Tóth Andrással és Fernando Festával megtekintettük a Békéscsaba-Balmazújváros találkozó felvételét, majd annak elemzése után terveztem meg a hét edzésmunkáját. Vasárnapi ellenfelünk masszívan, fegyelmezetten védekező csapat, tele debreceni, a város utánpótlásnevelő klubjaiból induló labdarúgókkal. Tiszteletre méltó eredménylistával rendelkeznek, hiszen legyőzték a Mezőkövesdet és a Nyíregyházát és most legutóbb Békéscsabáról is elhoztak egy pontot. Nagyon meg kell szenvednünk vasárnap a sikerért, kőkemény mérkőzés várható, de hát ez a sokszor a durvaságot súroló futball is az egyik jellemzője, ennek a jelenlegi Keleti csoportnak.

Mi helyzet a két sérülést szenvedett játékosunkkal? 
- A hét első munkanapján mindkettőjük ultrahangos vizsgálaton vett részt, csapatorvosunk dr. Lejkó Dezső diagnózisa szerint Lucas talán egy hét múlva elkezdhet mozogni, Mehmedagicra viszont legalább kéthetes pihenő vár. Ez cseppet sem érint jól minket, nagyon fognak hiányozni a csapatból, ugyanakkor rendkívül módon bosszant, hogy buta módon sérültek meg.

Hogyan fogja pótolni őket? 
- A keretünk adott, de olyan labdarúgók kerülhetnek előtérbe, akik eddig kevesebb szerephez jutottak. Nikolov Balázs igazi profiként állt be a Szeged ellen, jelenléte óriási nyugalmat árasztott, rengeteget jelentett a korai sérülések és a kapott gól miatti felfokozott hangulatban. Aztán sokat érhet Simek Péter rutinja is, a gyakorlások és a múlt heti ligakupa mérkőzés után úgy látom ő is egyre inkább játékba lendül. Ott vannak a szépreményű fiatalok, fiatalabbak, így például Ferkó Ádám és Venczel Balázs. Ők is egyre magabiztosabbak, labdabiztosabbak a munkás hétköznapok során, úgy vélem bátran lehet rájuk számítani az „előadáson” is. Csakúgy, mint a szombaton csereként beálló Mundi Rolandra, aki lendületet vitt a játékunkba, nagyon tetszett az, ahogyan élt a számára adódó lehetőséggel.

Úgy látom bizakodó hangulatban van. 
- Egyértelműen, hiszen nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben dolgozhatunk, a játékosokon pedig látom az elszántságot, külön tetszik, hogy nem fogadkoznak, hanem tettekkel akarják feledtetni a kazincbarcikai kisiklást.